• Megjelenítés

európai parlament

Itt a rázós folyamat vége: az uniós tagállamok is elfogadták az EU 2021-2027-es költségvetését

Itt a rázós folyamat vége: az uniós tagállamok is elfogadták az EU 2021-2027-es költségvetését

Az Európai Tanács múlt heti megerősítését és az Európai Parlament szerdai jóváhagyását követően az Európai Unió Tanácsa, azaz az összes tagállami delegáció is elfogadta az unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti költségvetéséről szóló rendeletet csütörtökön. Ezáltal a tagországok már a jövő év elején hozzájuthatnak az uniós támogatásokhoz. A mai fejleményig hosszú, vétóvitával is terhelt 2,5 éves folyamat vezetett, amelyet ezen az idővonalon lehet átfogóan tanulmányozni.

Véghajrában a Brexit-tárgyalások: az EU előrelépésről beszél, a britek pesszimisták

Véghajrában a Brexit-tárgyalások: az EU előrelépésről beszél, a britek pesszimisták

Beléptünk az „alagútba”, azaz a tárgyalások titkos, végső, a megállapodás megszövegezését célzó szakaszába – jelezte csütörtökön a brit belügyminiszter, és az uniós Brexit-ügyi főtárgyaló is azt jelezte, hogy van előrelépés, míg az egyik vezető brit miniszter szerint kevesebb, mint 50% az esélye a kereskedelmi megállapodásnak. Az uniós tagállami nagyköveteket pénteken reggel fél 10-re összehívták, hogy tájékoztassák a tárgyalások állásáról, igaz előtte uniós források a Reutersnek azt mondták: péntekig nem várható még az alku. Az Európai Parlament arra figyelmeztetett, hogy ha vasárnap éjfélig összejön az alku, akkor egy rendkívüli plenáris ülés év vége előtti összehívásával még ratifikálni tudnák azt, de utána már nem, így tehát a jelek szerint a végső alkunak most már tényleg meg kellene születnie a hét végéig.

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Jóváhagyta a hadüzenetet az EP - Két tűz közé került a Bizottság a jogállamisági rendelet alkalmazásánál

Nagy többséggel elfogadta csütörtöki plenáris ülésén az Európai Parlament azt az állásfoglalást, amely a zárszámadás megtagadásának, bizalmatlansági indítvány és külön bírósági per indításának belengetésével igyekszik rászorítani Ursula von der Leyen európai bizottsági elnököt arra, hogy már 2021. január elsejétől maradéktalanul alkalmazza a hatályba lépő jogállamisági rendelet minden betűjét. Ez fontos fejlemény, mert így gyakorlatilag falhoz szorította az Európai Parlament az Európai Bizottság elnökét. Ebből utóbbi csak egy keskeny úton haladva tud „kimozogni” úgy, hogy egyszerre feleljen meg az EP elvárásainak és az állam- és kormányfők múlt heti iránymutatásának is.

Elfogadta az EP a jogállamisági rendeletet, januártól már hatályba is lép

Elfogadta az EP a jogállamisági rendeletet, januártól már hatályba is lép

Miután hadüzenetet kapott, igyekezett megnyugtatni az Európai Parlament képviselőit a jogállamisági mechanizmus alkalmazásával kapcsolatban az Európai Bizottság elnöke, és ezen beszéd után elfogadta a rendeletet az EP. A 2021. január elsejétől hatályba lépő uniós jogszabály alapján a jogállamiságot megsértő uniós kormányok az EU-pénzek elvesztését kockáztatják; a képviselők pedig elérték, hogy megelőző hatású legyen a jogszabály, és azt is elérték, hogy a rendszerszintű jogsértésekre is alkalmazzák – mutat rá az EP közleménye.

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

Hadüzenet után kemény szavak Brüsszelből: minden jogállamiság-sértést feljegyzünk januártól és lépni fogunk

A jogállamisági mechanizmus hatályba lépésétől, azaz 2021. január elsejétől minden jogállamiság-sértés feljegyezünk, egyetlen ügy sem fog elsikkadni és amint lehetséges, fel is fogunk lépni bármely tagállammal szemben az EU-pénzes szankciók terén – lényegében ezeket mondta az Európai Parlament mai plenáris ülésén tartott beszédében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A keménynek hangzó üzenet az EP megnyugtatását szolgálta, a gyakorlatban viszont azt jelenti, hogy leghamarabb 2022 nyara körülre érhetnének odáig a folyamatok, hogy esetleg a magyarországi EU-pénzeket érintő szankciók szülessenek. A beszéd után az EP el is fogadta a jogállamisági rendeletet.

Elfogadta az Európai Parlament a régiókat segítő hatalmas REACT-EU csomagot

Elfogadta az Európai Parlament a régiókat segítő hatalmas REACT-EU csomagot

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a REACT-EU elnevezésű intézkedéscsomagot, amely 47,5 milliárd euróval (mintegy 17 ezer milliárd forint) segíti az Európai Unió régióit a járványügyi válság közvetlen hatásainak ellensúlyozásában - közölte az uniós parlament szerdán.

Hadat üzent az EP - Veszélyben a magyar-lengyel ihletésre született jogállamisági alku?

Hadat üzent az EP - Veszélyben a magyar-lengyel ihletésre született jogállamisági alku?

„Az Európai Bizottságra a törvény mindig és minden körülmények között kötelező, mert ez a törvény” – hangsúlyozza az az európai parlamenti négypárti állásfoglalás tervezet, amelyet a BruxInfo közölt és amelyet a szerdai ülésén tervez elfogadni az Európai Parlament. A lépés erős nyomást igyekszik kifejteni az Európai Bizottságra, hogy hagyja figyelmen kívül a múlt csütörtöki EU-csúcson a jogállamisági mechanizmus kapcsán született politikai alkut.

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Amint hétfő reggel a Portfolio már megírta: egyhangúan elfogadta mind a 27 tagállam a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos rendeleteket a Tanácsban és a jogállamisági rendeletet is elfogadták minősített többséggel – derült ki a Tanács hétfő délelőtti hivatalos közleményéből. Utóbbiban nincs benne, de amint megírtuk: a jogállamisági rendeletet a Tanácsban a magyar és a lengyel kormány nem szavazta meg, de így is hatályba lép, miután várhatóan szerdán majd az Európai Parlament is áldását adja rá, illetve elfogadja a 2021-2027-es keretköltségvetési rendeletet.

Számháború helyett hiteles cselekvést a klímavédelemben!

Számháború helyett hiteles cselekvést a klímavédelemben!

Az eheti brüsszeli állam- és kormányfői csúcs napirendjén kiemelt téma az Európai Unió 2030-as klímavállalásainak kérdése. Az Európai Parlament még a Bizottság terveit is kevésnek tartja és 60 százalékos csökkentést tartana irányadónak. Az uniós intézmények közötti szokványos számháború helyett egy ilyen stratégiai döntés meghozatala előtt érdemes azt is alaposan megvizsgálni, hogy a javasolt ambícióemelés pontosan milyen további tagállami intézkedéseket tesz szükségessé, illetve azok milyen hatással lesznek a lakosság és a vállalatok mindennapjaira - fejti ki cikkében Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára.

Hadat üzenne az eldobhatóság kultúrájának Európa - Új termékcímkék jöhetnek

Hadat üzenne az eldobhatóság kultúrájának Európa - Új termékcímkék jöhetnek

Bizonyára szinte mindenki megtapasztalta már azt a frusztráló érzést, ami akkor jelentkezik, ha egy viszonylag drága terméket el kell dobnunk, miközben egyetlen apró alkatrész cseréjével javítható lenne. Sok termék élettartama ezért mindössze pár év, pedig akár évtizedekig is használhatóak lennének, ami rengeteg hulladékkal és egyéb szennyezéssel terheli meg a környezetet. Az Európai Parlament minapi határozata gyakorlatilag hadat üzenne az eldobhatóság kultúrájának, egyebek mellett egy új, a termékek tartósságát és javíthatóságát jelző új címkézési rendszer bevezetésével is.

Megvan az uniós büdzséalku, de a magyar-lengyel vétó feladása kell az életbe lépéséhez

Megvan az uniós büdzséalku, de a magyar-lengyel vétó feladása kell az életbe lépéséhez

Megszületett pénteken délután az elvi megállapodás az Európai Tanács és az Európai Parlament között az Európai Unió 2021-es költségvetéséről, de azt addig nem fogadhatják el jogi értelemben, amíg előzetesen rá nem bólintott minden tagállam egyhangúan a 2021-2027-es keretköltségvetésre – jelentette be az Európai Tanács, az Európai Parlament, valamint az Európai Bizottság illetékes biztosa.

Jogszerűen indult el a Magyarország elleni jogállamisági eljárás – mondta ki az Európai Bíróság főtanácsnoka

Jogszerűen indult el a Magyarország elleni jogállamisági eljárás – mondta ki az Európai Bíróság főtanácsnoka

Mivel az Európai Parlament szavazási szabályrendszere jogszerűen megengedte azt, hogy a tartózkodó szavazatokat ne vegyék figyelembe és mivel erről az EP vezetése másfél nappal a szavazás előtt megfelelően kiértesítette az EP-képviselőket, ezért jogszerű volt az a szavazási módszer, ahogy 2018. szeptember 12-én megindította az EP Magyarország ellen az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárást az ún. Sargentini-jelentés alapján – mondta ma ki indítványában az Európai Bíróság főtanácsnoka. Ez még nem a Bíróság ítélete, csupán a főtanácsnok „javaslata”, de fontos indikáció arra, hogy a Bíróság várhatóan hogyan dönt majd. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint helytelen a főtanácsnok indítványában a tartózkodással kapcsolatos érvelés, ezért továbbra is úgy látja, hogy jogsértő módon indították el 2018-ban az ország elleni eljárást.

Kiszivárgott: Magyarország és Lengyelország megkerülését mérlegeli az Európai Bizottság!

Kiszivárgott: Magyarország és Lengyelország megkerülését mérlegeli az Európai Bizottság!

Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.

Megállapodtak az EU-s szervek a következő hétéves pénzügyi keretről

Megállapodtak az EU-s szervek a következő hétéves pénzügyi keretről

Az Európai Unió Tanácsának német soros elnöksége és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes kompromisszumra jutottak a 2021 utáni, következő hétéves pénzügyi keretről és az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetéséről szóló politikai megállapodásról - közölték a tárgyalódelegációk kedden.

Megvan az újabb nagy brüsszeli alku: az EU-s költségvetés és a saját forrás növelése kapott zöld lámpát

Megvan az újabb nagy brüsszeli alku: az EU-s költségvetés és a saját forrás növelése kapott zöld lámpát

Ma délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. Ennek az újabb alkunak a mai lehetőségét ma reggel már megírtuk és a friss fejlemény azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételekről született múlt heti intézményközi megállapodás után most újabb fontos tárgyalás zárult le és vár az EP-képviselők, illetve a tagállami szakminiszterek jóváhagyására. Amint külön mai cikkünkben megírtuk: a legfrissebb jelek szerint mégsem fogja megvétózni a magyar kormány az uniós költségvetést és a saját forrás rendeletet, így tehát a mai brüsszeli alku után jövő héten a Tanácsban végső, egyhangú támogató döntés születhet a két rendeletről.

Úgy tűnik, nem fog vétózni a magyar kormány, így kétségesek a 2021 utáni EU-pénzeink

Úgy tűnik, nem fog vétózni a magyar kormány, így kétségesek a 2021 utáni EU-pénzeink

Mégsem fogja megvétózni Magyarország a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló, illetve a helyreállítási alappal kapcsolatos saját források rendeletet a Tanácsban. Így a két büdzsé nemsokára el tud indulni és mivel a szigorú jogállamisági rendelet is hatályba lép, így egyelőre kétséges, hogy kap-e Magyarország 2021-től érdemben új uniós forrásokat. Legalábbis ez – a Portfolio által már pénteken vázolt kockázati - forgatókönyv kezd kirajzolódni Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár mai cikkéből. Közben egyébként ma délután újabb nagy alku született Brüsszelben: megvan az elvi megállapodás az uniós intézmények között a 2021-2027-es büdzséről is.

Dupla akkora előleget is kaphatna Magyarország az EU helyreállítási alapjából, ha egyszer jöhetne a pénz

Dupla akkora előleget is kaphatna Magyarország az EU helyreállítási alapjából, ha egyszer jöhetne a pénz

Az Európai Parlament azt szeretné, ha a legnagyobb uniós helyreállítási alap (RRF) legalább 40%-át a klímavédelemre fordítanák a tagállamok, de nem zárta ki teljesen földgáz infrastrukturális projektek támogathatóságát a csomagból - derült ki az EP szakbizottságainak hétfői szavazásából, amit a Bruxinfo foglalt össze. A 40% kissé több, mint amit az Európai Tanács és a Bizottság szeretne és külön érdekes az EP álláspontjában, hogy a tervezett 10% helyett 20%-ra emelnék az előlegek folyósíthatóságának mértékét, ha majd egyszer felállna az alap és jövő nyár-ősz körül megindulhatnának a pénzek belőle a jogállamisági normákat elfogadó tagállamok felé. A hétfői EP-s szakbizottsági szavazás után az EP plenárisa még a héten megadhatja a tárgyalási mandátumot a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Titkos terv szivárgott ki: Magyarország az EU-s fegyverkezésben jött elő megosztó javaslattal
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility